előadás a vízről, látogatás a Lions családnál

Szerdán voltam egy előadáson a klímaváltozásról, érdekes volt. A témavezetőm, Mike Steiner, szervez egy előadássorozatot most tavasszal. Egy földrajztudós beszélt, arról volt szó, hogy mi történik az Egyesült Államok délnyugati részének ivóvizével (Dél-Kalifornia, Nevada, Arizona). Ez egy komoly kérdés, az előadó oázis-civilizációról beszélt, amiben valamennyire igaza is van, hiszen öntözés nélkül itt szinte sivatagos lenne az éghajlat. A szövetségi államok közti, vízhasználatra vonatkozó szerződés következtében Kaliforniának van elsőbbségi joga a Colorado vizére, tehát elvileg Kaliforniában akkor is lesz víz a például parkok öntözésére ha Arizonában ivóvíz is alig van.

Érdekes volt az előadás, volt amiben egyetértettem vele, volt amiben nem. A problémákra megoldást például a szénadó bevezetésében látja, amit minden szénalapú energiahordozóra vetnének ki. Ez így elsőre szépen hangzik, de szerintem átgondolatlan, és nem vagyok benne biztos hogy közgazdaságilag megállja a helyét (gondolok itt pl. az inflációnövelő hatásra, vagy éppen arra, hogy az energia kereslete alapvetően rugalmatlan). Ezek a dolgok nem mindig úgy működnek ahogy az ember elsőre elképzeli. Alapvetően azon az állásponton vagyok, hogy minél kevesebb direkt állami beavatkozással kell ezt a helyzetet is megoldani, mert az sosem vezethet jóra. Tudom hogy jó szándékkal állnak hozzá akik ezt a megoldást támogatják, de mindannyian tudjuk hogy a hova vezető út van azzal kikövezve :) Két kérdést tettem fel, vagyis inkább hozzászóltam (akik ismernek tudják, hogy nekem kérdeznem KELL, nem bírok megülni a fenekemen). Az egyik az, hogy amellett hogy szkeptikus vagyok a szénadóval szemben, tény, hogy Európában, ahol az adók miatt magasabb az olaj ára, sokkal takarékosabbak vagyunk. A másik pedig az volt, hogy nem kellene ennyire átideologizálni ezt a témát (sütött a fickóról hogy lenézi és utálja a republikánusokat), sokkal többet el lehetne érni ha megpróbálnának közös platformot találni. Világézettől függetlenül a legtöbb ember elismeri hogy végesek az erőforrások, és takarékoskodni velük, valamint abból nem lesz baj ha kevesebbet szennyezzük a világot. Mindegy, ez egy hosszabb és bonyolultabb kérdés :)

Tegnap este Dodo és én meglátogattuk Chris és Julianne Lionst, akik korábban itt laktak. A "szomszéd városban" laknak, értsd: az 57-es autópálya másik oldalán :D Aranyosak voltak, Julianne pocakja már nagyon nagy, május 4-re van kiírva. Chilis hot dogot ettünk, és jót beszélgettünk. Örülök hogy együtt laktunk egy ideig és megismerhettem őket, kár hogy elköltöztek. Remélem látni fogom a babát is! Julianne filippínó, és náluk nem szokás olyan sokat várni a babalátogatással - konkrétan azt mondta, hogy van hogy az egész család ott áll a szülő nő mellett, és utána megindul a barátok áradata :) Julianne megjegyezte hogy olyan furcsa hogy semmi jelét sem látni a kultúrsokknak rajtam, olyan vagyok mintha mindig is itt éltem volna, szerinte őt jobban megviselte mikor innen Michiganbe költöztek (ott éltek pár évig, most jöttek vissza). És azt hiszem igaza van. Nagyon hiányzik a családom, hiányoznak a barátaim (és persze a foci, meg még egy pár dolog), de keveset érzek abból a kultórális sokkból, amiről olyan sokan meséltek már. Azt hiszem ennek több oka van, külső és belső, de összességében örülök hogy így van. Annál rosszabb lesz viszont elmenni innen, de cserébe örülni fogok hogy végre hazatérhetek! :)

Ma délután megnézzük a kocsit, este pedig egy "colloquium" lesz Mike Steiner házánál. Ez itt nem vizsgát jelent, hanem az egyik oktató a tanszékről fog informális környezetben előadni, feltételezem a kutatási témájáról. A lényeg hogy lesz ingyen kaja :D