Borhi nagydoktorija, Andy

Tibi javasolta hogy nézzem meg Borhi László diplomácatörténész nyáron megvédett akadémiai nagydoktoriját, ami elérhető az Interneten, a témája magyar-amerikai kapcsolatok 1941 és 1991 között. Megnéztem, és részletesen foglalkozik az én korszakommal is. Tegnap este eléggé kikészültem ezen, de mostanra azért valamennyire megnyugodtam :) Végülis nagy baj nincs, szerintem annyi az egész hogy a fókuszt kell áthelyezni. Ahelyett, hogy mi történt a két ország viszonylatában, meg kell próbálnom arra koncentrálni hogy miért. Szóval most fogom magam, és nekiülök ennek a nagydoktorinak (ez egy vastag könyv, de elérhető a neten is), és megnézem hogy mi maradt ki belőle, mik azok a források, nézőpontok amivel újat tudok majd mondani.

Még a múlt héten összebarátkoztam a könyvtárban egy fiatal brit kutatóval, Andyvel. Nagyon jó fejnek tűnik, sajnálom hogy már megy is tovább Washingtonba. Sokat dumáltunk Amerikáról, a saját országunkról, politkáról, a szakmáról. Ha minden jól megy körül tud nekem nézni kicsit Washingtonban az ottani magyar dolgokkal kapcsolatban. De lehet hogy pályázni fogok egy ösztöndíjra a Ford elnöki könyvtárba, mert ott is sok anyag van ami nekem kellhet. Ford Nixont váltotta a székben mikor lemondott a Watergate botrány után, a cikus közepén. Nagyon jelentéktelen elnöknek tartják, a könyvtár is kicsi, szerintem nem sokan akarnak oda menni kutatni, ha lesz ott anyag megpályázok egy egy-két hetes ösztöndíjat, én nagyon remélem hogy van esélyem rá. Ezekkel mind tudnám kicsit szélesíteni a kört.

Holnap van Magyarországon a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Érdekes lesz, egy marxista szerző könyvéről fogunk beszélgetni a fajelméletes órán, nekem alaposan vissza kell majd fognom magamat :)